Te is hallottál már a mesterséges intelligenciáról? Tudod mi az a chatGPT? Tudod, hogy ma már olyan alkalmazások vannak, amik diktálás alapján képesek egy képet megrajzolni? Biztosak vagyunk benne, hogy igen, hiszen most nem tudunk olyan hírportált mondani, ahol nem jelenik meg legalább hetente egy cikk arról, hogy az MI mennyire káros a társadalomra, vagy mikor fogják átvenni felettünk a robotok az uralmat…hát, őszintén szólva mi azért ilyesmitől nem tartunk, de az kétségtelen, hogy egy nemrég a theverge.com-on megjelent hírnek köszönhetően erősen újra kell gondolnunk a művészeti alkotások szerzőiségével kapcsolatos korábbi nézeteinket.
Nem tudjuk mennyire ismeritek, Sarah J. Maas-t és a Bloomsbury kiadót, de egyébként nem is kifejezetten az író vagy a kiadó neve a fontos a sztori szempontjából…sokkal inkább az, hogy az általa megírt fantasy regény borítójához egy kortárs művész eredeti képének MI által feldolgozott változatát használta fel a kiadó, ami hatalmas felháborodást váltott ki az olvasókból. Közülük jópárnak ugyanis feltűnt, hogy az írónő House of Earth and Blood című regényénéből készült brit kiadás borítójának a hátoldalán látható farkas esetében csupán az Adobe Stock lett megjelölve forrásként, ezzel szemben az Adobe oldalán az áll, hogy ezt a képet egy Aperture Vintage nevű felhasználójuk készítette, így nem volt nehéz kitalálni, hogy a borítón valójában a művésztől ellopott kép látható.

A Bloomsbury kiadóvállalat egyébként azután vált híressé az Egyesült Királyságban, hogy 1997-ben ő adta ki először J. K. Rowling: Harry Potter sorozatát. Maas jelenleg a Bloomsbury egyik vezető szerzője, akit leginkább ifjúsági fantasy-sorozatairól ismerhetnek a magyar olvasók. Könyveiből eddig több mint 12 millió példányt adtak el, amelyek közül több a New York Times bestsellerlistájára is felkerült. Érdekes módon a kiadó, Maas, az Adobe és Aperture Vintage egyelőre nem reagáltak még a The Verge megkeresésére.
Ez a botrány felerősítette a kortárs művészek azon aggodalmát, hogy a kiadók majd olyan diktálás alapján képet generáló programokkal válthatják ki őket, mint a Midjourney és a Stable Diffusion.
“A Bloomsbury az egyik legnagyobb kiadó” – írta a Twitteren Kala Elizabeth szabadúszó művész. “Megengedhetik maguknak, hogy valódi illusztrátorokat alkalmazzanak, ahelyett, hogy Adobe Stockot vásárolnának, ahonnan ez az MI által generált tartalom származik.”
Míg a Getty Images-hez hasonló stockkép-szolgáltatók a szerzői jogi viták elkerülése érdekében megtiltották a mesterséges intelligencia által generált illusztrációk feltöltését, addig az Adobe nem volt ilyen szigorú a saját Adobe Stock nevű platformján. Az MI által generált tartalmak esetében pl. a GI szerint egyértelműen fel kell tüntetni, hogy ezeket egy korábbi művészeti alkotás alapján a mesterséges intelligencia generálta, megadva ezzel az eredeti szerzőnek is a lehetőséget, hogy eldönthesse: az így létrehozott kép kereskedelmi forgalomba hozatala sérti-e a szerzői jogait. A botránynak köszönhetően ugyanis kiderült, hogy jelenleg is számos MI-re épülő képgeneráló alkalmazás van, ami olyan korábbi művészeti alkotásokat használ az újabbak létrehozásához, amelyek az internetről az eredeti szerző megkérdezése, beleegyezése, engedélye nélkül lettek letöltve. Ennek köszönhetően a kortárs művészek nagy része, hogy úgy gondolja, hogy minden mesterséges intelligencia által generált művészet etikátlan, mivel mások munkájának jogtalan használatából profitál.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerzői jog területe egyelőre még elég zavaros és sokak szerint ezt használta ki a fenti esetben az Adobe. Esetükben ugyanis a szabályok nem foglalkoznak egyértelműen az összes lehetséges szerzői jogi kérdéssel. Pont azért, hogy a későbbiekben az ilyen típusú vádaskodást kivédje, a vállalkozás nemrég elindította saját Firefly AI nevű képgenerátorát, mely állítólag az Adobe Stockkal ellentétben már csak olyan képeket használ fel, amelyek licenceltek vagy nem vonatkozik rájuk a szerzői jog.
Mi úgy gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia megfelelő használata értékes segítséget nyújthat, de az AI-eszközökre inkább úgy kell tekinteni, mint a kreatív folyamat kiegészítésére, nem pedig az emberi részvétel helyettesítésére. Ti mit gondoltok erről az esetről? Az MI használatával létrehozott film vagy kép tényleg sérti az eredeti szerző jogait vagy ez már így egy új alkotás?