Mesterséges csalás a brit egyetemeken
Közel 7 000 hallgatót kaptak el AI-alapú csaláson 2023-ban és 2024-ben az Egyesült Királyságban. Ez a szám egyre csak emelkedik, miközben a hagyományos plágium visszaszorul. Az adatok szerint a visszaélés gyakorisága nő, miközben az egyetemek többsége még mindig nem kezeli külön kategóriaként ezt a fajta csalást.
A valódi esetek száma ennél sokkal magasabb, mivel:
- a legtöbb mesterségesen generált szöveget nem lehet megbízhatóan detektálni,
- a diákok könnyen „humanizálják” a ChatGPT válaszokat, hogy átmenjenek a detektorokon,
- és sok egyetem még nem is tart nyilvántartást a mesterséges intelligencia visszaélésekről.
A tanárok és a kutatók szerint az értékelési módszereket gyökeresen újra kell gondolni, hiszen ezt az eszközt ma már nem lehet kizárni a tanulási folyamatból – sőt, bizonyos esetekben segítség lehet, például diszlexiás diákoknak.
Az MI térnyerése nem csak kockázatot, hanem új kérdéseket is hoz a tartalomgyártásban, oktatásban és kreatív iparban is. Mi, az Animatiquánál pontosan ezekre a határterületekre fókuszálunk: hogyan lehet felelősen, etikusan, de hatékonyan integrálni a mesterséges intelligenciát a vizuális történetmesélésbe.
Thunderbolts: jó kritika, bukó bevétel
A „Thunderbolts” látványosan leszerepelt a mozipénztáraknál: 371 millió dolláros globális bevételével az egyik leggyengébb Marvel-film lett, annak ellenére, hogy a kritikai fogadtatás meglepően jó volt.
A cég stratégiát váltott, amit ennél az alkotásnál akartak elkezdeni: kevesebb film, magasabb minőség. Viszont egy ismeretlen csapat és a közepes ismertségű karakterek már nem tartják meg a közönséget. A világ legnagyobb franchise-a most újrakalibrál: kisebb filmekre nem költ, csak nagy csapatfilmekre.
A következő években érkező címek: Avengers: Doomsday, Spider-Man 4, Fantastic Four, Secret Wars, valamint X-Men és Black Panther folytatások. Az egykarakteres történetek egyre inkább parkolópályán maradnak.
Miért számít?
- A márkanév már nem elég
A Marvel logó régen garancia volt, most viszont a karakterek húzzák a bevételt. Az ismeretlen nevekkel nem lehet már kampányt nyerni. - Újra kell gondolni a „kisebb filmek” szerepét
A középkategóriás tartalmak nem térülnek meg. Minden „kisfilm” marketinges eszközzé vált a nagy franchise-összecsapások előtt. - A bizalom most narratívában és ismerősségben épül
A közönség nem a kísérletezést díjazza, hanem az érzelmi folytonosságot – amihez ikonikus karakterek kellenek, nem új eredettörténetek.
A Marvel pénzügyi kudarca jól mutatja: önmagában a márkanév vagy a látvány nem elég. A közönség érzelmi kötődést keres és ezt történettel lehet megépíteni.
Vizuális történetmesélés nélkül ugyanis nincs márkaépítés. Legyen szó imázsfilmről, városi projektről vagy vállalati identitásról, mi sztorit gyártunk, nem csak képeket.
Összeomlik a híripar? A Google MI-je kiiktatja a forgalmat
A Google új AI-alapú keresőfunkciói miatt drasztikusan csökken a híroldalak forgalma – a Business Insider 55%-ot bukott 3 év alatt.
A felhasználók már nem kattintanak, csak elolvassák az MI által összefoglalt választ, így a hírportálok elesnek a hirdetési és előfizetési bevételektől. Ez a digitális média eddigi modelljének összeomlását vetítheti előre.
A keresés többé nem kapu, hanem zsákutca. A techóriás válaszgéppé vált: felhasználja a tartalmaidat, de már nem küld vissza forgalmat. Ez nemcsak az újságírást fenyegeti – hanem minden olyan vállalkozást, ami SEO-ra, tartalommarketingre vagy hivatkozásalapú stratégiára építette üzleti modelljét. Ha elvágják a látogatókat, összeomlik a tartalomalapú növekedés.
Hogyan zajlik a kiszorítás?
- Az „AI Overviews” és „AI Mode” funkciók önállóan válaszolnak, nem küldenek tovább linket.
- A nagy portálok még kapnak figyelmet, a kisebb kiadók viszont eltűnnek a süllyesztőben.
- A rendszer „elszívja” a tartalmakat – de a figyelmet nem osztja újra.
- A New York Times már pert indított a jogdíj nélküli tartalomhasználat miatt.