Megjelenésükkor sokan (igen, mi magunk is) szkeptikusak voltak a podcastok létjogosultságát illetően, ám népszerűségük évek óta töretlen. Ráadásul a pandémia meg is erősítette és szaporította őket, sőt, változatlanul felszállóágban van ez a… definícióját tekintve még kissé képlékeny, de egyelőre mondjuk azt, hogy marketingkommunikációs eszköz. Ki, miért, mikor és hogyan hallgatja/nézi a podcastokat? Tényleg, nézi is őket? Azaz a videós változat mennyire és miként tud sikeres lenni? Hallgassuk… és nézzük is meg a pro és kontra érveket!

Senkit nem akarunk untatni a fogalmi meghatározással, de a – cégprofilunk fényében számunkra leginkább izgalmas – videós vetület relevanciájának vizsgálatához mégiscsak elengedhetetlen. „A podcast olyan rádióadás-szerű műsor, amely hanganyagként az interneten elérhető, online és alkalmazásokon keresztül hallgatható, a kiválasztott készülékre letölthető audiofájl. A formátum nevét az Apple zenelejátszójának, az iPodnak és a broadcasting (közvetít, sugároz) szavak vegyítésének köszönhetjük.” Ez első olvasatra elég átfogó, de valami mégis hiányzik belőle. Igen, a kép. Az persze tény, hogy alapvetően audio műfaj, de mi épp az audiovizualitásának lehetőségeit és korlátait feszegetjük. Íme, egy tömörebb megfogalmazás, amiben viszont már végre feltűnik (még ha csak zárójelben is) az a bizonyos videóváltozat: „a podcast egy rendszerezett audió (vagy videó) műsortár, a podcast csatorna pedig magát a műsorsorozatot jelenti.”

Mielőtt azonban rátérnénk a podcastok „videósításának” mikéntjeire, tekintsük át röviden, hogyan is lett és maradt tartósan populáris ez a kommunikációs platform. Jellemzően hosszabb lélegzetvételűek az ilyen műsorok, azaz a szereplői nem hadarják el pár perc alatt egy szuszra a mondanivalójukat. Manapság azonban vészesen csökken a figyelmi szint, ami általános jelenség, főként a fiatalabb generációk körében. Tehát érezhető némi ellentmondás, hogy akkor miért és kinek is készítenek fél-egyórás (esetenként akár még ennél is hosszabb) podcastokat kezdők és haladók (köztük neves tartalomgyártók) egyaránt? A titok nyitja elsősorban a holtidő edutainment jellegű kitöltésében rejlik.

Végeztünk a kollégák, barátok, ismerősök körében egy gyors közvéleménykutatást, ami ugyan nem tekinthető reprezentatívnak, mégis érdekes, hogy a legkülönbözőbb korosztályú és érdeklődésű megkérdezettek szinte mindegyike ugyanúgy várja a kedvenc podcastjainak következő részét, mint a vérbeli tévéssorozat-függők. Szintén említést érdemel, hogy egyesek tényleg a – párosítás szempontjából – legabszurdabb szituációkban is képesek hallgatni ezeket a műsorokat. Nézni viszont már kevésbé, hiszen például porszívózás, palántázás vagy éppen egy ultramaraton közben ennek nyilván megvannak a korlátai. Többen kiemelték, hogy fontos számukra a minőségi tartalom, a pozitív értelemben vett szabadszájúság, valamint a vélemények ütköztetése. Elhangzott egy érdekes megállapítás is, miszerint sokszor több információhoz lehet hozzájutni az aktuális problémákat illetően, mintha végigpörgetnénk 10 hírportált. Ám nemcsak tájékozódás céljából hasznosak a podcastok, van köztük olyan is, ami szimplán csak megnevettet, de persze akad önfejlesztést segítő is.

És ami a mi „hevenyészett” kutatásunkon értelemszerűen túlmutat, de szintén érdekesség: „több neves egyetem felismerte a podcastban rejlő lehetőségeket és különböző tudományterületek géniuszainak előadását mindenki számára elérhetővé teszik.” Híres Norbert személyes kedvence a London School of Economics podcastja.

Számos vetületét kiragadhatnánk és elemezhetnénk még a műfajnak, de mostantól a videós változat kerül fókuszba, nem titkolva az esetleges kapcsolódási pontok keresését az Animatiqua főtevékenységével, azaz a film- és videógyártással. Megint nem mennénk bele mélyen a definíciók taglalásába, azt viszont lényegesnek tartjuk kiemelni, hogy a videó podcast és a vlog közé nem szabad egyenlőségjelet tennünk, ugyanis az utóbbinál jelen van a showelem is. Noha – egyelőre főként inkább külföldön – influencerek szintén podcastolnak, és mivel ők otthonosabban mozognak a kamerák előtt, náluk gyakrabban is fordul elő a videós verzió, ez mégsem ugyanaz, mint amikor vlogolnak. Egyébként sokszor eleve fordított is a helyzet, azaz egy jó podcast-műsorvezetőből lesz később influencer.

És pont itt van egy potenciális veszélyforrás is, mégpedig az, hogy sokan leblokkolnak a kamerák kereszttüzében, és itt elsődlegesen a meghívott vendégekre gondolunk, mert a házigazda vélhetően kevésbé jön zavarba, ha nemcsak a hangját hallatja, de saját magát is megmutatja. Ez utóbbi pedig éppen a nagy előnye a videó podcastoknak, hiszen a hallgató(ból lett néző) könnyebben tud azonosulni azzal, akihez képet is tud társítani, ettől válik emberközelibbé számára az egész műsor. Kivéve persze, ha valaki kizárólag villamosozás vagy bringázás közben hallgat podcastot, mert ilyen szituációkban értelemszerűen nincs lehetősége néznie is a szereplőket. Bár a modern technika és a multitasking kombinációja néha csodákra képes – az edzőtermekben például a futópadokon és az ellipszis trénereken sokszor látni videókijelzőt, amin bizony lehet meccset, filmet, vagy akár podcastot is nézni.

Vagyis nagyon leegyszerűsítve, a videó podcast tulajdonképpen nem más, mint egy videóelemet tartalmazó podcast. Ez a bizonyos videóelem lehet egészen szimpla vagy teljesen komplex is. Ebből kifolyólag – a teljesség igénye nélkül – többféle típusát különböztethetjük meg a podcast videós válfajának:

• Statikus állókép, logikusan a brandhez és/vagy témához kapcsolva, ami folyamatosan látható a podcast alatt, a szereplők viszont nem tűnnek fel benne, csak a hangjuk hallható
• Stúdiófelvétel, vagyis videóra veszik a teljes podcast adást, benne a hoszttal és a meghívott vendéggel vagy vendégekkel
• Távoli interjúfelvétel, amikor a résztvevők nem egy helyszínen vannak, hanem pl. Zoomon, Google Meeten vagy Teamsen beszélgetnek, webkamerán keresztül
• Stúdiófelvétel témába vágó extra mozgóképes elemek bevágásával

A közösségi médiában való terjesztésre alkalmasabbak a videós podcastok, ami részben a fogyasztói preferenciákból, részben pedig abból a fránya algoritmusból adódik. (Forrás: https://castos.com/video-podcast/)

Mindezek mellett és ellenére most is az arany középutas megoldást javasoljuk. Ez jelen esetben annyit tesz, hogyha a videós elem hozzátesz a podcasthoz, akkor használjuk, amennyiben pedig elvesz belőle, akkor jobban járunk, ha eltekintünk tőle. Mi magunk egyébként (még) nem gyártunk podcastokat, ellenben a „3 az 1000-ből” című, sikeres vezetőkkel készített – üzleti fókuszú – beszélgetős műsorunk nem áll távol tőle. És természetesen videóra is vesszük ezeket a rendkívül inspiráló, edukatív jellegű interjúkat, amelyek segítségével a néző betekintést nyerhet a kemény és áldozatos munkával nagy sikereket elért vállalkozók gondolkodásába.

Képek: Shutterstock