Álljunk meg egy szóra, vagyis inkább többre, mert épp a címben rejlő – vélt vagy valós – ellentmondást fogjuk most boncolgatni. Szándékosan nem is nevezzük blogcikknek, ugyanis sokkal inkább egy vitaindító írásnak szánjuk, főleg, hogy eleve a téma is meglehetősen megosztó. Mi pedig mindenki véleményére abszolút nyitottak vagyunk, sőt, a tapasztalatcserét még kifejezetten hasznosnak is tartanánk e téren.

Buzzwordök rengetegében

Mind a multitasking, mind a focusing már jó ideje az unalomig puffogtatott buzzwordök széles tárházának gyöngyszemei, és valahogy egyiknek sem akaródzik kimennie a divatból. (Egy kis kitérő: ugye, hogy a legidegesítőbb buzzwordök egyike maga a buzzword? Magyar nevén, mert olyan is van ám neki: hívószó. Ám jellegéből adódóan többnyire az angol eredeti használatos kishazánkban is.) Gyakorlatilag nincs olyan álláshirdetés, amiben ezek ne szerepelnének alapelvárásként, tulajdonképpen már bármilyen munkakör esetében, de persze a kommunikációs szakmában ez hatványozottan igaz. A suszter cipője? Megesik. És van, aki így el is esik. Vagy a rossz lábbelije, vagy a nem megfelelő attitűdje miatt. Mi most nyilván az utóbbira fókuszálunk. Miközben persze azért multitaskingolunk is, mert hiába tettük ki az ajtóra a #donotdisturb táblát a blogírás idejére, természetesen pont ilyenkor esnek be a szupersürgős tűzoltási feladatok a legfontosabb ügyfelektől, amik nem tűrnek halasztást. Erre mondaná Dilbert, hogy #mustbeinadvertising:

Tények

A tények makacs dolgok, és bizony kutatások igazolják, hogy a Föld lakosságának legfeljebb 2,5%-a képes ténylegesen több tevékenység egyidejű végzésére, azaz a híres-hírhedt multitaskingra – derül ki a LinkedIn Learning egyik kurzusából. #factsarefacts, szóval érdemes fenntartásokkal kezelni azt, aki nagyképűen hátradőlve állítja, hogy ő bizony beletartozik ezen kiváltságosok klubjába. Nem kizárt, de valljuk be, igencsak alacsony a valószínűsége, hogy például egy állásinterjún valamennyi jelölt pont közülük kerülne ki. Éppen ezért nem is szabad(na) ilyen irracionális elvárásokat támasztani feléjük potenciális munkáltatóként sem. Pláne a munkaköri leírásokban előszeretettel felsorolt további – egymást sokszor kizáró – skillek kombinálásával.

Vélemények

De maradjunk most csak a mi két főszereplőnknél, ne veszítsük el a fókuszt. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy azonos típusú feladatokat nehéz, vagyis gyakorlatilag lehetetlen párhuzamosan végezni ugyanolyan mértékű odafigyeléssel és gondossággal. Ez különösen igaz akkor, amikor egy kifejezetten erős koncentrációt igénylő projekttel állunk szembe, mert az vagy még ismeretlen terep számunkra, vagy sok a buktató benne. Megint más, amennyiben rutinfeladatokról van szó, főleg, ha azok minél inkább eltérő jellegűek, ilyenkor egyszerre tud dolgozni a bal és a jobb agyfélteke, és így a multitasking is összejöhet fókuszvesztés nélkül.

Egyáltalán nem ördögtől való kombináció egy szép sál megkötése egy kreatív brainstorming közepette, sőt, az előbbi még inspirálólag is hathat az utóbbira. Hosszú, unalmas meetingek alatt például egészen elképesztő dolgokra is képes az ember másodtevékenységként –erről biztosan sokan és sokat tudnának mesélni, és mi amúgy örömmel várjuk is a legviccesebb/extrémebb sztorikat. Az egyik kollégánk legemlékezetesebb élménye, hogy miközben koronát épített neki a fogorvosa félkézzel, addig a másikban a telefonját tartotta és egy nagyszabású sportverseny főszponzorával tárgyalta le az együttműködés részleteit, amiben egyébiránt az említett munkatársunk is érintett volt marketingkommunikációs partnerként.

Az ún. „block scheduling” gyakran hatékony módszernek bizonyul, amikor tömbösítve végezzük az egyes feladatokat, de nem feltétlen egy svungra az egészet, hanem több részletben, és így akkor a változatosság is motiválhat. Részben ezt taglalja egy szintén érdekes LinkedIn-tanfolyam, ami olyan tippeket, trükköket és technikákat mutat be, amelyek segítségével nem keményebben, hanem okosabban tudunk dolgozni a hatékonyság növelése (hoppá, egy újabb buzzword) érdekében. Persze kommunikációs szakember tervez, ügyfél végez, szóval arra azért készüljünk fel lelkiekben, hogy hiába osztottuk be szépen a napunkat/hetünket/hónapunkat, mindig lesznek váratlan és azonnali intézkedést igénylő helyzetek, amik borítják a rendszert.

És az a bizonyos arany közép

És hogy mi a helyes út? Most is, mint (szinte) mindig: az arany középút, aka #aureamediocritas. Ez persze semmi esetre sem egyenlő a középszerűséggel, mert azzal mi sosem érjük be, ahogy a „szükséges minimum” sem szerepel a szótárunkban. Viszont jelen esetben azon az állásponton vagyunk, hogy érdemes ügyesen balanszírozni cikkünk két főhőse és az általuk támasztott elvárások között. És az a rossz hírünk van, hogy ez nagyon egyén- és vállalatfüggő, úgyhogy mindenkinek magának kell kitaposnia a saját útját.

Nekünk amúgy céges szinten kifejezetten erős a fókuszunk, vállaltan és vallottan nem vagyunk klasszikus reklámügynökség, 360 fokos #mindenis pedig pláne nem. Elsősorban videós munkákra specializálódtunk, ezen belül animációk és forgatott filmek egyaránt jöhetnek, másodsorban logó- és kisarculattervezés, illetve infografikák szerepelnek még a repertoárunkban. Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy teljes mértékben elzárkóznánk az ezeken kívül eső grafikai és egyéb kreatív feladatoktól, de inkább csak a régi ügyfeleinknek szoktunk „extrákat” bevállalni. Igyekszünk úgymond „tisztán tartani” a profilunkat, és ezt hangsúlyosan kommunikáljuk is a külvilág felé. Erről egyébként nemrégiben meg is jelent egy cikkünk.

Ahogy már többször utaltunk rá, mi nem akarjuk megmondani a tutit, egyfelől nem stílusunk, másfelől ebben a témában nincs is még egységes állásfoglalás arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Lehet, soha nem is lesz, nagyon szubjektív ugyanis a megítélése, és hát – nincs mit szépíteni ezen – igencsak ingoványos talaj. Tényleg kíváncsiak vagyunk a ti meglátásaitokra, tapasztalataitokra is, osszátok meg bátran, mi készen állunk a vélemények ütköztetésére.

Képek: Scott Adams, Pexels, Pixabay, Unsplash