Eltűnt Budapest #3

Eltűnt Budapest #3

Animatiqua

Eltűnt Budapest 3. rész – A múlt itt van velünk!

Budapest eltűnt épületeire és kicsit magunkra is ismerhetünk az Animatiqua legfrissebb filmjében

2021.12.22.

Most nagyszüleink szemén keresztül láthatjuk a régi Budapestet az Eltűnt Budapest 3. epizódjában, melyben digitális animációval “újraépítettük” a megsérült, majd elbontott épületeinket.

„Küldetésünk az épített örökség megmentése, legalábbis a mi eszközeinkkel, a virtuális térben”

Az Eltűnt Budapest új epizódjában (az előzők itt, illetve itt érhetők el) egy sor olyan fotót tesznünk mozgóvá, amin mára eltűnt budapesti épületek, terek, illetve helyek láthatók.

A hatszáz munkaóra alatt megszületett anyagban harminc helyszínt dolgoztunk fel, egy kép összeállításához pedig sokszor több fotót kellett felhasználnunk – vagy manuálisan kipótolni a fehér foltokat –, hiszen a fák, emberek, vagy járművek olyan, kisebb-nagyobb részleteket takartak ki, amikre nyilvánvalóan szükség volt.

 

 

Sajtómegjelenések

Spirit FM Interjú

Bistro Kormos Róberttel- 2021.12.16 - Kondacs András

Százéves budapesti fotók elevenednek meg az Animatiqua legújabb kisfilmjében

Zseniális kisfilm idézi fel az eltűnt Budapestet

Zseniális kisfilm idézi fel az eltűnt Budapestet

Lőtt sebeink, avagy Budapest, ahogy eddig talán sosem láttad

3D-ben elevenednek meg Budapest második világháborúban vagy ’56-ban megsérült és lebontott épületei

Mozgóképen láthatók Budapest lerombolt épületeit

Budapest eltűnt épületeire és kicsit magunkra is ismerhetünk az Animatiqua legfrissebb filmjében 

Volt egyszer egy főváros – Itt az Eltűnt Budapest videósorozat harmadik része

Vezetői vagy inkább követői csapatot építesz?

Vezetői vagy inkább követői csapatot építesz?

3 AZ 1000-BŐL

Baromira szeretem, ha a kollégám jobb nálam.” | Interjú vezetőkkel | Három az Ezerből #2

Ez az Animatiqua business műsora

A „Három az Ezerből” egy beszélgetős műsor, olyan vendégekkel, akik sikeres vállalkozók, vezetők, akik kemény munkával nagy sikereket értek el.Célunk olyan történeteket bemutatni, amik inspirálóak lehetnek, amikből tanulhatunk, okulhatunk.

2021.10.07.

“Soha nem hagyok abba semmit, maximum aznapra befejezem”

 

A vezetővé válás folyamatának egyik legnehezebb átmenete, ahogy a végrehajtói feladatokból a vezetői feladatok felé tolódik el a hangsúly. A beosztottak tisztelettel tekintenek a főnökre, aki „felgyűri az ingujját” és segít a taktikai feladatok végrehajtásában, de ahogy a feladatok egyre összetettebbek lesznek, a folyamat egyre inkább elveszti a szakmaiságát, és a fókusz az általános menedzselési és a munkaszervezési feladatokra kerül át. A hatékony vezető képes kilépni a mikromenedzselés csapdájából, és megtanul szelektálni, illetve törekszik feladataink a szétosztására.
Viszont a hatékony delegálás feltétele egy jó csapat építése, ezért arról kérdeztük interjúalanyainkat, ők milyen szempontok mentén haladva alakították ki azt a megbízható háttércsapatot, melyre szükség esetén teljes bizalommal rábízzák a céget pár napra.

Vezetői vagy inkább követői csapatot építesz?

 

Interjúalanyaink egyetértettek abban, hogy ha jól működő vezetői csapatot szeretnénk építeni, akkor fontos, hogy minden munkatárs a maga területén önállóan tudjon dolgozni, és a döntéseiért felelősséget vállani. Viszont a lelkesedést, a szenvedélyt a vezető adja, ez az a terület, melyben több vezető is elvárja, hogy akár vakon kövessék.
A vezetői csapaépítéssel kapcsolatos akadályaikat, tapasztalataikat a 3az100-ből business videósorozatunk 2. részében megosztja velünk:


Benes Anita a Daalarna Kft. alapítója és vezető tervezője, akit a magyar esküvőszakma többször is az év esküvői öltözék tervezőjének választott. A Daalarna 2013-ban kezdte el a nemzetközi terjeszkedést: Milánóban, New Yorkban és Londonban is bemutatta már kollekcióját.


Mikolasek Tibor a Mikolasek Építőipari Kft. ügyvezető tulajdonosa. 23 éve cégtulajdonos, jelenleg egy 40 fős saját családi vállalkozást vezet. Fő profilja az építőipari generálkivitelezés.


Bökönyi Zsolt a G-SMT Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa. Több, mint 10 éve foglalkoznak elektronikai gyártással. Kimagaslóan sok energiát fordítanak az oktatási rendszereik kialakítására és fejlesztésre. Jelenleg 32 főt foglalkoztatnak.

Az interjú sorozat első része itt: https://animatiqua.com/blog/2021/08/14/3az1000bol-animatiqua/

Három az Ezerből | Az interjú sorozat további részei| 

„Luxus, ha valaki azt mondja, hogy 2-3 évre előre lát.” | Interjú vezetőkkel | Három az Ezerből #3

„A vezetőnek a legnagyobb kérdőjele az önmaga.” | Interjú vezetőkkel | Három az Ezerből #4

„Az inspirál, aki hisz bennem.” | Interjú vezetőkkel | Három az Ezerből #5

„Egy nagyon fontos része az üzleti világnak a: NEM.” | Interjú vezetőkkel | Három az Ezerből #6

“A döntés magányos.” | Interjú vezetőkkel | Három az Ezerből #7

“Én nem kételkedek magamban!” | Interjú vezetőkkel | Három az Ezerből #8

Vezetői pofon: a kudarc – kellett nekünk vagy csak figyelmetlenségből hajoltunk bele?

Vezetői pofon: a kudarc – kellett nekünk vagy csak figyelmetlenségből hajoltunk bele?

3 AZ 1000-BŐL

Már csak maximalista vagyok” | Interjú vezetőkkel | Három az Ezerből #1

Ez az Animatiqua business műsora

A „Három az Ezerből” egy beszélgetős műsor, olyan vendégekkel, akik sikeres vállalkozók, vezetők, akik kemény munkával nagy sikereket értek el.Célunk olyan történeteket bemutatni, amik inspirálóak lehetnek, amikből tanulhatunk, okulhatunk.

2021.08.25.

Vezetői pofon: a kudarc – kellett nekünk vagy csak figyelmetlenségből hajoltunk bele?

 

Az intelligens kockázatvállalás kultúráját teremtik meg azok a vezetők, akik hajlandóak szemügyre venni mi történt és miért, a kudarcot pedig vizsgálandó, megértendő és építendő eredményként közelítik meg. A jó vezető nyitott erre az értékelési és tanulási folyamatra, melynek során a kudarc részletei átkereteződnek fejben, és már azok előnyei domborodnak ki.

A vezetés kiemelkedően népszerű téma, több ezer könyvet írtak róla – mi nem szeretnénk és nem is tudunk további igazságokat leírni a témában – helyette megkérdeztük a számunkra hiteles vezetőket, akik több éves sikeres vezetői rutinnal rendelkeznek.

Tudás, szenvedély, szerencse és célok

 

 Interjúalanyaink mind egyetértettek abban, hogy akkor értékteremtő a szenvedély, ha a tudás azt megelőzi. A szenvedély és bátorság adottság, viszont a tudás a tanulható vezetői készségek közé tartozik. Ahogy a kitűzött cél megválasztását is tanulni kell, hiszen minden erőfeszítés, amit a kitűzött cél érdekében teszünk , erőforrást von el minden mástól, amit addig nem tartunk fókuszban.

Szerencse-e ha a felkészültség találkozik a lehetőséggel?

Mindenképpen kell a felkészült vezető bátorsága, hogy élni merjen az adódó lehetőséggel. Ahhoz viszont hogy a lehetőség megtaláljon, mozgásban kell lenni. Hiszen a jó randi titka is az, hogy el kell rá menni.

 


A „Három az ezerből” vendégei:

Dr. Németh Gabriella, ügyvéd, jogász (különösen a gazdasági és kereskedelmi jogban kiemelkedő). Néhány év igazságügyi felügyeleti és magánjogi jogalkotási tapasztalat mellett 1996 óta rendszeresen publikál jogi szakkérdésekben. 2015 óta az OFFI (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda) vezérigazgatója. Főiskolai docens a Metropolitan Egyetemen.

Barkász Sándor, a Békés Drén Kft. alapító tulajdonosa, jelenleg csaknem 100 főt foglalkoztat. Nevéhez fűződik a Családért Alapítvány, amellyel évek óta jótékonykodik. Tizedik éve működteti az általa kitalált Delta Akadémiát, ami a világon egyedülálló tehetséggondozó program. Lassan 30 éve vállalkozó.

Sasvári Tamás a dinamikusan fejlődő Kordika Kft. ügyvezetője. A nemzetközi és belföldi, közúti, légi és tengeri szállítmányozással foglalkozó cég 3 irodával rendelkezik az országban és a világ 47 országába vállalják nemzetközi szállítmányozás, nemzetközi fuvarozás megszervezését.

Eltűnt Budapest #3

Eltűnt Budapest love projekt – infók és titkok

Animatiqua

Eltűnt Budapest love projekt

Infók és titkok

Imádjuk Budapestet, imádjuk a szép épületeket és érdeklődve kutatjuk csodás városunk eltűnt részeit. Ezért idén egy love projektet készítünk Eltűnt Budapest címmel, ami egy sorozat lesz. Blogcikkünkben a sorozat már megjelent első két filmjének épületeit szeretnénk bemutatni.

2021.02.25.

Az első részben szereplő épületek és városrészek mind frekventált helyen álltak, eltűnésük fájó pont, hiszen többségük nem károsodott annyira, hogy lebontásra ítéltessenek.  A film legnagyobb különlegességét azonban az a paradox hatás adja, amikor a néző azt érzékeli, hogy mozog a Duna a régi Erzsébet híd alatt, hogy a felhők hol lassabban, hol gyorsabban szállnak, csobog a szökőkút, felbukkan egy kismadár, egy autó vagy épp a Dunán egy hajó. Így egy teljesen más világba csöppen a néző, mintha csak egy álló képet nézne, ráadásul egy olyan korszakba, ahol a legtöbben még nem is éltünk.

Ismerkedjünk meg az első részben szereplő épületekkel:

Haas-palota:

A Haas-palota a Vörösmarty tér egykori eklektikus épülete volt.

1870-es években Haas Fülöp szőnyegkereskedő építtette Linzbauer István tervei alapján. A szőnyegáruház az első két emeleten helyezkedett el, a felső három szinten bérlakások kaptak helyet. Az építtető unokája 1918-ban eladta az épületet Zerkovitz Oszkár borkereskedőnek. A palota a második világháborúban bombatalálatot kapott, és kiégett. Az épülettorzót 1959-ben lebontották. Helyén jelenleg egy üveg irodaház áll.

Lloyd-Palota:

Terveit Hild József 1826-ban készített és a főváros legszebb klasszicista palotája lett. Miután a Pesti Lloyd Társulat megvette, kezdték el Lloyd-palotának hívni. Az épületet több szervezet és bérlő használta, többek között itt nyílt meg Pest első tőzsdéje.

1914-ben és 1919-ben terv született az elbontásáról, hogy a helyén egy még hatalmasabb házat építhessenek, de ez meghiúsult. A második világháború már nem volt ennyire kegyes az akkor már 115 éves épülethez, mivel a tetőszerkezete súlyosan megsérült, 1948-ban döntés született a lebontásáról. Végső soron értelmetlenül bontották le az Európa szállóval együtt, hiszen falai sértetlenek maradtak. Egyetlen megmaradt oszlopfője árulkodik a szép időkről, amely ma a Kiscelli Múzeum udvarán látható.

Hungária Nagyszálló és a Bristoll Szálló

A Duna-korzó eltűnt épületei között található a csodás szállodasor a Grand Hotel Hungária, Bristol Hotel vagy a Ritz Szálló. A szállodasor a II. világháborúban elpusztult. Helyükön az 1960-as évektől kezdve új luxus-hotelek épültek, amik ma a Duna mentén sétálva,- tegyük a szívünkre a kezünket és valljuk be őszintén -, nem mutatnak jól.

Erzsébet híd:

A régi Erzsébet híd 1898 és 1903 között épült. Nevét az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról kapta. Az acélszerkezetű lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló teljesítménye volt. Átadását követően csaknem negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna-rekorder, és az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. A világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos lánchídja volt. A híd a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották, újjáépítésére nem került sor, a helyén új hidat építettek.

Honvéd Főparancsnokság:

A Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokság épülete 1897-re készült el a Dísz téren Kallina Mór tervei alapján. Tetőszerkezete a II. világháborúban megsérült, bár az épület megmenthető lett volna, mégis 1949-ben rommá nyilvánították, és fokozatosan visszabontották az első emelet magasságáig.

Szent Demeter templom:

A mai Erzsébet híd budai szerpentinjeinek helyén, a hajdani Görög és Hadnagy utca találkozásánál állt a Szent Demeter templom. Átvészelt egy tűzvészt, az 1838-as árvizet, az 1930-as évek városrendezésekor megkímélték, és bár a világháború komoly károkat tett benne, ez a templom is inkább a háború utáni helyreállítások áldozata lett végül: 1949-ben lebontották.

Danubius kút:

A nekünk egyik legfájóbb rész Budapesten, ami nem előnyére alakult át az a Kálvin-tér. A Danubius kút a Kálvin téren épült fel Ybl Miklós tervei alapján. Ybl Miklós maga is szemmel kísérhette a szobra felépülését, merthogy a maga is a Kálvin téren lakott. A háború alatt sajnos a szobor annyira megsérült, hogy egységesen újra kellett faragni köveit. A tér zsúfolt közlekedését akadályozó kút végül átkerült az Erzsébet térre.

Nemzeti Színház:

1837-ben nyitották meg az első állandó magyar színházat Pesten, Pesti Magyar Színház néven. (A város végén, az akkori Kerepesi úton, ma Rákóczi úton állt, az Astoria szállóval szemben lévő telken, ahol most a 7-es busz megáll.) Dísztelen, egyemeletes épület volt. 1840-től már Nemzeti Színház néven működött. Az 1860-as években a színház homlokzatán kisebb átalakításokat végeztek, majd 1875-ben az épültre még egy emeletet húztak, és hozzáépítették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat. 1908 nyarán az épületet tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról. 1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották.

„Az első rész után nagyon sok visszajelzést kaptunk, szerencsére jókat, de egy dolgot hiányoltak a nézők: rövidnek találták a filmet. Így a második rész hosszabb és látványosabb lett. Élesebbek a mozgások, dinamikusabb az egész. A zenei aláfestés is változott. Olyan hangulatot kerestünk, ami mély és megrendítő, így a zene is tökéletesen illeszkedik a képek érzelemvilágához. A filmek teljesen nonprofit jelleggel készülnek, az a cél, hogy felkeltsük a nézők kíváncsiságát, hogy valami olyat adjunk számukra, ami maradandó a szemnek és a léleknek is” – Kondacs András

A második filmben még mindig vannak olyan épületek, amelyek igen frekventált helyen voltak, de mellettük már megjelennek olyanok is, amelyek kevésbé ismertebbek. Olyannyira, hogy az első három képet rejtélyként hirdettük meg a nézőknek, hogy fejtsék meg azok hollétét. Volt olyan kép, ami könnyebb volt és sikerült megfejteni, hogy hol készült, de két képről nem érkezett jó megfejtés. Most eláruljuk a titkokat.

 

Elevátor-ház:

Az Elevátor-ház rendkívül korszerű épületnek számított a maga idejében. Az ipari létesítmény a Boráros tértől északra, a Közraktár utca Duna felőli oldalán állt. 1881 és 1883 között Ulrich Keresztély tervei alapján készült. Az első világháború után a kereskedelmi tendenciák megváltoztak, az épület jelentősége csökkent. A második világháborúban sérülést szenvedett, ezért 1948-ban elbontották.

Központi Szálloda:

A szálloda története a XIX. század végén kezdődött, 1889-ben Central Hotel, 1915-től Központi Szálló néven nyitotta meg kapuit a Baross téren, a mai Keleti pályaudvarral szemben. Története során hol együtt, hol külön üzemelt a szomszédos Imperial Szállóval. Néhai épülete a második világháború alatt semmisült meg. 1991 óta BEST WESTERN Hotel Hungaria néven a szálloda álla helyén.

Közlekedésügyi Csarnok:

A Közlekedésügyi Csarnok épületében 1899-ben az ott bemutatott gyűjteményre alapozva létesült az eredeti nevén Magyar Királyi Közlekedési Múzeum. A II. Világháborúban súlyosan megsérült. Helyreállították, de eredeti formáját nem lehetett felismerni. A film elején rejtvényként feltűntetett kép is itt készült.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

forrás: Fortepan

Királyi Istálló:

1901 és 1903 között épült fel a Szent György tér ikonikus épülete a Magyar Királyi Lovarda. A második világháború során azonban a Budavári Palotanegyed – benne a Lovardával – is hadszíntérré vált. Az 1944-1945-ös ostrom idején súlyos találatokat kapott a szovjet tüzérségtől, kupolája beomlott, a Lovarda 40%-os kárt szenvedett egy bombázásban, amelyben telitalálatot kapott. Megmenthető lett volna, de a háború után az új magyar kormány évekre lezáratta az épületet. 1950-es években a rendszert nem motiválta az épület rekonstrukciója, végül 1954-ben a Lovarda épületének eltávolítása mellett döntöttek.

Tüköry-palota:

Hauszmann Alajos első nagyobb épülete, a Tüköry-palota. Túlméretezett szemöldökpárkányok, súlyos erkélyek, utánzott kőkockázások, féloszlopok, falpillérek jellemzik homlokzatát, mely az akkori felfogásnak tett koncesszió mellett is érdekes alkotás.

Regnum Marianum:

A Regnum Marianum a Városligetben, a mai Dózsa György út mentén, a Damjanich utcával szemben állt templom volt. 1931-ben szentelték fel, 1944-ben súlyos bombatalálatot kapott, majd 1951-ben, hivatalosan a Felvonulási tér kialakítása végett a vasbeton szerkezetű épületet előbb hagyományos, majd robbantásos módszerrel lebontották.

Margit-Fürdő:

A Margit fürdő a Margit-sziget északi részén állt, ott, ahol már a középkori krónikák is természetes forrásokról számoltak be. Ybl Miklós tervezte 1868-70-ben építették. A fürdő 48 fürdőkabint és termálfürdőket tartalmazott. A két világháború között a Margit fürdőhöz tartozott a Palatinus Szanatórium és a többi szigeti szálloda is. A fürdő épülete a II. világháború alatt olyan súlyos károkat szenvedett, hogy az 1956. évi árvíz után lebontották. Helyén ma a Danubius Health Spa Resort Margitsziget áll.

Ritz Szálló:

A Grand Hotel Ritz Budapesten, a Dunakorzó szállodasorán, az akkori IV. kerület (Belváros) Eötvös József terén (ma az V. kerület, Széchényi tér része), 1913 és 1945 között működött luxusszálloda volt. Kívül és belül is megmutatjuk a filmünkben. Rejtélyként tűntettük fel, hogy Krúdy Gyula mellett kik láthatóak még a szálló bárjában. Ők pedig: balról az első Boross Mihály, a második Magyar Elek, mögötte ül Gundel Károly. Jobb szélen ül Krúdy Gyula, mögötte áll Bánó Dezső, mellette Ripka Ferenc.

 

forrás: Fortepan

Incselkedő gyerekek kútja:

Az Incselkedő gyermekek kútja a Tabánban volt, a Görög utca és az Attila körút sarkán. A kút 1944-45-ben megsérült a háborúban, és nem állította helyre.

Osztálysorsjáték-Palota:

A Magyar Királyi Osztálysorsjáték Palota egy eklektikus stílusú négyemeletes épület volt a mai Március 15-e téren. Helyét jelenleg részben az Erzsébet híd pesti hídfőjének lehajtója foglalja el, részben park. A belső udvarban előbb Medgyaszay Vilma színháza, majd a húszas évektől mozi működött, felsőbb emeletein bérlakások is voltak.

Bérpaloták és a Lánchíd vámházai:

A budapesti hidakon 1918. november 30-ig vámot kellett fizetni mindenkinek, aki át akart kelni a folyón. 1918-tól pedig, amikor már nem szedtek vámot megmaradtak szolgálati épületeknek, dohányboltok, trafikok üzemeltek bennük, szolgálati helyiségek, sőt szolgálati lakások is helyet kaptak itt. A Lánchíd eredeti házait forgalomtechnikai okból bontották el, a budai házak például a mai körforgalom útestjének a helyén álltak volna.

A film elején szereplő három képhez nem írtuk oda, hogy azok hol találhatóak, az Egyikről már elárultuk, íme a másik kettő megfejtése:

Az első képek a II. kerületi Veronika-kápolna látható.  Budapest 102 napos ostroma alatt a II. kerület is teljes egészében hadszíntérré vált. Ekkor sérült meg Buda egyik legrégibb temploma, a Veronika-kápolna. A sérült épületet sajnos nem újították fel, 1951-ben romjait is elbontották. Helyén ma 1956 legfiatalabb mártírjának, Mansfeld Péternek a szobra áll.

forrás: Fortepan

A film 3. képe pedig a VIII. kerületi Szabó Ervin könyvtárnál található benzinkút régi látképe.

 

forrás: Fortepan

 

Korábbi bejegyzéseink

Eltűnt Budapest #3

Imádjuk Budapestet, imádjuk a szép épületeket és érdeklődve kutatjuk csodás városunk eltűnt épületeit. Ezért idén egy loveprojektet készítünk Eltűnt Budapest címmel, ami egy sorozat lesz. Blogcikkünkben a sorozat már megjelent első két filmjének épületeit szeretnénk bemutatni.

Jó a céged logója?

A vizuális kommunikáció egyik alap eleme a vállalat logója. A márkáddal először a logódon, vagy a használt tipográfián keresztül fog találkozni a vevő. Az első benyomás általában a logón keresztül történik, ezért érdemes megvizsgálni milyen is az? A logótervezés ugyanis nem csupán grafikai tudást igényel, hanem kommunikációs és vizuális kommunikációs ismereteket is igényel. A logótervezés pszichológiája…

A tartalom a király – már ha olyan a minősége

A tartalom a király – már ha olyan a minősége

Animatiqua

A tartalom a király – már ha olyan a minősége

A végtelenségig koptatták különböző marketingguruk Bill Gates egykor esszéjének a címét: “Content is king”!

Ezzel mi is egyetértünk, de azzal már nem, hogy elég kilóra gyártani a tartalmakat, minőségi szempontok nélkül, hátha legalább a mennyiség betolja majd az infót az ingerküszöbön túlra.

2021.02.09.

A tartalom a király

 

Ma már elég közelről ismerjük a reklámvakság fogalmát és mind megtapasztaljuk, hogy az ömlesztett vacak elmegy mellettünk. Miről ismerszik meg akkor a minőségi tartalom? Hogyan tudjuk megütni a mércét a marketinganyagainkkal? Ezt járjuk most körül.

 

Mi hiszünk a minőségi alkotásokban – az alkalmazott művészet terén is

 

A marketing és a tartalomkészítés olyan dolog, amit nem erőből kell tolni, hanem ésszel. Valójában kizárólag a magas nívójú tartalmak érnek célba, az összes többi silány szöveg, kép és videó elsikkad az internet zajában.

A Do it yourself-világban kissé lehangoló lehet, de a minőségi tartalom megfelelő erőforrásokból, alapanyagokból jön létre: nem tudja bárki, bárhol, bármivel létrehozni. A “te is megcsinálhatod” olcsó megoldások nem építik hosszú távon a brandet, maximum a rövid távú célokat szolgálhatják, úgy-ahogy.

 

Mit kezdjünk akkor a tartalomgyártási nyomáskényszerrel?

 

A tartalom-kontinuitás tényleg fontos, de a kontent minősége, relevanciája soha nem másodlagos. Úgyhogy a tanácsunk, hogy a kényszert tessék eltenni a polcra és maradjon a tudatos tartalomtervezés. A publikálás dátumából kiindulva, visszafelé tervezzük meg a gyártás folyamatát, az ötletelésre szánt időt, beleszámolva a csapattagok munkaidejét is. Így a belefektetett idő és energia valóban megtérül és hasznot teremt a vállalkozás számára.

A tartalommarketing eredményei hosszú távon mutatkoznak meg igazán: egy okosan épített jelenlét, egy tudatos márkaépítés gyümölcsöző az értékesítés, de akár a toborzás terén is. Házat sem építünk alapozás nélkül, kilóra odahordott alapanyagokból nem lesz otthon – a marketingünkről is így érdemes gondolkodni.

 

Komolyan vehető cégnek tartod a vállalkozásodat?

 

Akkor ne skálázd le magad a marketingguruk ingyenes videóin okuló wannabe-k szintjére! A szajkózott tanácsok egy bizonyos pontig működnek, de az eszköztár és a kivitelezés felaprózódott how to-ja még nem hozza létre a koncepciót és a professzionális mindsetet.

És itt jön a lényeg: az általunk javasolt minőség és az ingyenes oktatóanyagok világa közt valójában nem feltétlenül állnak milliós büdzsék.

A jó vizuál nem pénz, hanem tervezés, koncepció kérdése. Mi az Animatiquánál nem kizárólag szupernagy büdzsékkel dolgozunk, viszont a minőség egy ponttól felfelé található – mi csak ott dolgozunk, a minőségből nem engedünk.

 

 

Ki ne akarna filmet forgatni a saját márkájáról?

 

Mind fel tudjuk idézni az olcsó kivitelezésű, könyvespolc előtt mobillal leforgatott oktatóvideós anyagokat, ahol a fenti tanácsokat kapjuk és amelyek meg sem közelítik egy profi film, videó színvonalát. Ezek és a nyugat-európai influencerek struktúrált vizuáljai között a különbséget nem a felvételt megvilágító lámpa árcímkéje, hanem például a látványterv, gyártási terv megléte jelenti. Ennek a koncepciónak persze van munkaigénye, de inkább profi szemléletet kíván, mint vagyonokat.

Egy bizonyos határon belül, de lehet egyszerűbb eszközökkel is szuper anyagokat létrehozni. Nem kell minden esetben a legmodernebb kamera, mikrofon és lámparendszer. Ha valaha kipróbáltad már, akkor a saját bőrödön tapasztaltad, hogy sokkal többet számít az, hogy ki áll amögött a kamera mögött és hogy megvan-e tervezve, hogy pontosan mit, hogyan és miért úgy kell felvenni.

Mi nagyjából ezeket tartjuk a minőségi tartalomgyártás esszenciális kérdéseinek. A tömegből való kitűnési lehetőség és az ezáltal megtermelt haszon arányosan sokkal többet hoz, mint amennyivel többe kerül egy profi stúdióval való közös munka. A magas minőség pedig mindig kifizetődik – ráadásul egyre inkább csak ez működik.

Korábbi bejegyzéseink

Eltűnt Budapest #3

Imádjuk Budapestet, imádjuk a szép épületeket és érdeklődve kutatjuk csodás városunk eltűnt épületeit. Ezért idén egy loveprojektet készítünk Eltűnt Budapest címmel, ami egy sorozat lesz. Blogcikkünkben a sorozat már megjelent első két filmjének épületeit szeretnénk bemutatni.

Jó a céged logója?

A vizuális kommunikáció egyik alap eleme a vállalat logója. A márkáddal először a logódon, vagy a használt tipográfián keresztül fog találkozni a vevő. Az első benyomás általában a logón keresztül történik, ezért érdemes megvizsgálni milyen is az? A logótervezés ugyanis nem csupán grafikai tudást igényel, hanem kommunikációs és vizuális kommunikációs ismereteket is igényel. A logótervezés pszichológiája…