Animatiqua

Eltűnt Budapest love projekt

Infók és titkok

Imádjuk Budapestet, imádjuk a szép épületeket és érdeklődve kutatjuk csodás városunk eltűnt részeit. Ezért idén egy love projektet készítünk Eltűnt Budapest címmel, ami egy sorozat lesz. Blogcikkünkben a sorozat már megjelent első két filmjének épületeit szeretnénk bemutatni.

2021.02.25.

Az első részben szereplő épületek és városrészek mind frekventált helyen álltak, eltűnésük fájó pont, hiszen többségük nem károsodott annyira, hogy lebontásra ítéltessenek.  A film legnagyobb különlegességét azonban az a paradox hatás adja, amikor a néző azt érzékeli, hogy mozog a Duna a régi Erzsébet híd alatt, hogy a felhők hol lassabban, hol gyorsabban szállnak, csobog a szökőkút, felbukkan egy kismadár, egy autó vagy épp a Dunán egy hajó. Így egy teljesen más világba csöppen a néző, mintha csak egy álló képet nézne, ráadásul egy olyan korszakba, ahol a legtöbben még nem is éltünk.

Ismerkedjünk meg az első részben szereplő épületekkel:

Haas-palota:

A Haas-palota a Vörösmarty tér egykori eklektikus épülete volt.

1870-es években Haas Fülöp szőnyegkereskedő építtette Linzbauer István tervei alapján. A szőnyegáruház az első két emeleten helyezkedett el, a felső három szinten bérlakások kaptak helyet. Az építtető unokája 1918-ban eladta az épületet Zerkovitz Oszkár borkereskedőnek. A palota a második világháborúban bombatalálatot kapott, és kiégett. Az épülettorzót 1959-ben lebontották. Helyén jelenleg egy üveg irodaház áll.

Lloyd-Palota:

Terveit Hild József 1826-ban készített és a főváros legszebb klasszicista palotája lett. Miután a Pesti Lloyd Társulat megvette, kezdték el Lloyd-palotának hívni. Az épületet több szervezet és bérlő használta, többek között itt nyílt meg Pest első tőzsdéje.

1914-ben és 1919-ben terv született az elbontásáról, hogy a helyén egy még hatalmasabb házat építhessenek, de ez meghiúsult. A második világháború már nem volt ennyire kegyes az akkor már 115 éves épülethez, mivel a tetőszerkezete súlyosan megsérült, 1948-ban döntés született a lebontásáról. Végső soron értelmetlenül bontották le az Európa szállóval együtt, hiszen falai sértetlenek maradtak. Egyetlen megmaradt oszlopfője árulkodik a szép időkről, amely ma a Kiscelli Múzeum udvarán látható.

Hungária Nagyszálló és a Bristoll Szálló

A Duna-korzó eltűnt épületei között található a csodás szállodasor a Grand Hotel Hungária, Bristol Hotel vagy a Ritz Szálló. A szállodasor a II. világháborúban elpusztult. Helyükön az 1960-as évektől kezdve új luxus-hotelek épültek, amik ma a Duna mentén sétálva,- tegyük a szívünkre a kezünket és valljuk be őszintén -, nem mutatnak jól.

Erzsébet híd:

A régi Erzsébet híd 1898 és 1903 között épült. Nevét az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról kapta. Az acélszerkezetű lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló teljesítménye volt. Átadását követően csaknem negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna-rekorder, és az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. A világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos lánchídja volt. A híd a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották, újjáépítésére nem került sor, a helyén új hidat építettek.

Honvéd Főparancsnokság:

A Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokság épülete 1897-re készült el a Dísz téren Kallina Mór tervei alapján. Tetőszerkezete a II. világháborúban megsérült, bár az épület megmenthető lett volna, mégis 1949-ben rommá nyilvánították, és fokozatosan visszabontották az első emelet magasságáig.

Szent Demeter templom:

A mai Erzsébet híd budai szerpentinjeinek helyén, a hajdani Görög és Hadnagy utca találkozásánál állt a Szent Demeter templom. Átvészelt egy tűzvészt, az 1838-as árvizet, az 1930-as évek városrendezésekor megkímélték, és bár a világháború komoly károkat tett benne, ez a templom is inkább a háború utáni helyreállítások áldozata lett végül: 1949-ben lebontották.

Danubius kút:

A nekünk egyik legfájóbb rész Budapesten, ami nem előnyére alakult át az a Kálvin-tér. A Danubius kút a Kálvin téren épült fel Ybl Miklós tervei alapján. Ybl Miklós maga is szemmel kísérhette a szobra felépülését, merthogy a maga is a Kálvin téren lakott. A háború alatt sajnos a szobor annyira megsérült, hogy egységesen újra kellett faragni köveit. A tér zsúfolt közlekedését akadályozó kút végül átkerült az Erzsébet térre.

Nemzeti Színház:

1837-ben nyitották meg az első állandó magyar színházat Pesten, Pesti Magyar Színház néven. (A város végén, az akkori Kerepesi úton, ma Rákóczi úton állt, az Astoria szállóval szemben lévő telken, ahol most a 7-es busz megáll.) Dísztelen, egyemeletes épület volt. 1840-től már Nemzeti Színház néven működött. Az 1860-as években a színház homlokzatán kisebb átalakításokat végeztek, majd 1875-ben az épültre még egy emeletet húztak, és hozzáépítették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat. 1908 nyarán az épületet tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról. 1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották.

„Az első rész után nagyon sok visszajelzést kaptunk, szerencsére jókat, de egy dolgot hiányoltak a nézők: rövidnek találták a filmet. Így a második rész hosszabb és látványosabb lett. Élesebbek a mozgások, dinamikusabb az egész. A zenei aláfestés is változott. Olyan hangulatot kerestünk, ami mély és megrendítő, így a zene is tökéletesen illeszkedik a képek érzelemvilágához. A filmek teljesen nonprofit jelleggel készülnek, az a cél, hogy felkeltsük a nézők kíváncsiságát, hogy valami olyat adjunk számukra, ami maradandó a szemnek és a léleknek is” – Kondacs András

A második filmben még mindig vannak olyan épületek, amelyek igen frekventált helyen voltak, de mellettük már megjelennek olyanok is, amelyek kevésbé ismertebbek. Olyannyira, hogy az első három képet rejtélyként hirdettük meg a nézőknek, hogy fejtsék meg azok hollétét. Volt olyan kép, ami könnyebb volt és sikerült megfejteni, hogy hol készült, de két képről nem érkezett jó megfejtés. Most eláruljuk a titkokat.

 

Elevátor-ház:

Az Elevátor-ház rendkívül korszerű épületnek számított a maga idejében. Az ipari létesítmény a Boráros tértől északra, a Közraktár utca Duna felőli oldalán állt. 1881 és 1883 között Ulrich Keresztély tervei alapján készült. Az első világháború után a kereskedelmi tendenciák megváltoztak, az épület jelentősége csökkent. A második világháborúban sérülést szenvedett, ezért 1948-ban elbontották.

Központi Szálloda:

A szálloda története a XIX. század végén kezdődött, 1889-ben Central Hotel, 1915-től Központi Szálló néven nyitotta meg kapuit a Baross téren, a mai Keleti pályaudvarral szemben. Története során hol együtt, hol külön üzemelt a szomszédos Imperial Szállóval. Néhai épülete a második világháború alatt semmisült meg. 1991 óta BEST WESTERN Hotel Hungaria néven a szálloda álla helyén.

Közlekedésügyi Csarnok:

A Közlekedésügyi Csarnok épületében 1899-ben az ott bemutatott gyűjteményre alapozva létesült az eredeti nevén Magyar Királyi Közlekedési Múzeum. A II. Világháborúban súlyosan megsérült. Helyreállították, de eredeti formáját nem lehetett felismerni. A film elején rejtvényként feltűntetett kép is itt készült.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

forrás: Fortepan

Királyi Istálló:

1901 és 1903 között épült fel a Szent György tér ikonikus épülete a Magyar Királyi Lovarda. A második világháború során azonban a Budavári Palotanegyed – benne a Lovardával – is hadszíntérré vált. Az 1944-1945-ös ostrom idején súlyos találatokat kapott a szovjet tüzérségtől, kupolája beomlott, a Lovarda 40%-os kárt szenvedett egy bombázásban, amelyben telitalálatot kapott. Megmenthető lett volna, de a háború után az új magyar kormány évekre lezáratta az épületet. 1950-es években a rendszert nem motiválta az épület rekonstrukciója, végül 1954-ben a Lovarda épületének eltávolítása mellett döntöttek.

Tüköry-palota:

Hauszmann Alajos első nagyobb épülete, a Tüköry-palota. Túlméretezett szemöldökpárkányok, súlyos erkélyek, utánzott kőkockázások, féloszlopok, falpillérek jellemzik homlokzatát, mely az akkori felfogásnak tett koncesszió mellett is érdekes alkotás.

Regnum Marianum:

A Regnum Marianum a Városligetben, a mai Dózsa György út mentén, a Damjanich utcával szemben állt templom volt. 1931-ben szentelték fel, 1944-ben súlyos bombatalálatot kapott, majd 1951-ben, hivatalosan a Felvonulási tér kialakítása végett a vasbeton szerkezetű épületet előbb hagyományos, majd robbantásos módszerrel lebontották.

Margit-Fürdő:

A Margit fürdő a Margit-sziget északi részén állt, ott, ahol már a középkori krónikák is természetes forrásokról számoltak be. Ybl Miklós tervezte 1868-70-ben építették. A fürdő 48 fürdőkabint és termálfürdőket tartalmazott. A két világháború között a Margit fürdőhöz tartozott a Palatinus Szanatórium és a többi szigeti szálloda is. A fürdő épülete a II. világháború alatt olyan súlyos károkat szenvedett, hogy az 1956. évi árvíz után lebontották. Helyén ma a Danubius Health Spa Resort Margitsziget áll.

Ritz Szálló:

A Grand Hotel Ritz Budapesten, a Dunakorzó szállodasorán, az akkori IV. kerület (Belváros) Eötvös József terén (ma az V. kerület, Széchényi tér része), 1913 és 1945 között működött luxusszálloda volt. Kívül és belül is megmutatjuk a filmünkben. Rejtélyként tűntettük fel, hogy Krúdy Gyula mellett kik láthatóak még a szálló bárjában. Ők pedig: balról az első Boross Mihály, a második Magyar Elek, mögötte ül Gundel Károly. Jobb szélen ül Krúdy Gyula, mögötte áll Bánó Dezső, mellette Ripka Ferenc.

 

forrás: Fortepan

Incselkedő gyerekek kútja:

Az Incselkedő gyermekek kútja a Tabánban volt, a Görög utca és az Attila körút sarkán. A kút 1944-45-ben megsérült a háborúban, és nem állította helyre.

Osztálysorsjáték-Palota:

A Magyar Királyi Osztálysorsjáték Palota egy eklektikus stílusú négyemeletes épület volt a mai Március 15-e téren. Helyét jelenleg részben az Erzsébet híd pesti hídfőjének lehajtója foglalja el, részben park. A belső udvarban előbb Medgyaszay Vilma színháza, majd a húszas évektől mozi működött, felsőbb emeletein bérlakások is voltak.

Bérpaloták és a Lánchíd vámházai:

A budapesti hidakon 1918. november 30-ig vámot kellett fizetni mindenkinek, aki át akart kelni a folyón. 1918-tól pedig, amikor már nem szedtek vámot megmaradtak szolgálati épületeknek, dohányboltok, trafikok üzemeltek bennük, szolgálati helyiségek, sőt szolgálati lakások is helyet kaptak itt. A Lánchíd eredeti házait forgalomtechnikai okból bontották el, a budai házak például a mai körforgalom útestjének a helyén álltak volna.

A film elején szereplő három képhez nem írtuk oda, hogy azok hol találhatóak, az Egyikről már elárultuk, íme a másik kettő megfejtése:

Az első képek a II. kerületi Veronika-kápolna látható.  Budapest 102 napos ostroma alatt a II. kerület is teljes egészében hadszíntérré vált. Ekkor sérült meg Buda egyik legrégibb temploma, a Veronika-kápolna. A sérült épületet sajnos nem újították fel, 1951-ben romjait is elbontották. Helyén ma 1956 legfiatalabb mártírjának, Mansfeld Péternek a szobra áll.

forrás: Fortepan

A film 3. képe pedig a VIII. kerületi Szabó Ervin könyvtárnál található benzinkút régi látképe.

 

forrás: Fortepan

 

Korábbi bejegyzéseink

A tartalom a király – már ha olyan a minősége

A végtelenségig koptatták különböző marketingguruk Bill Gates egykor esszéjének a címét: “Content is king”! Ezzel mi is egyetértünk, de azzal már nem, hogy elég kilóra gyártani a tartalmakat, minőségi szempontok nélkül, hátha legalább a mennyiség betolja majd az infót az ingerküszöbön túlra.

Hogy mutassuk be a vállalkozásunkat egy weboldalon?

Mindannyian ismerjük azt a típusú cégbemutatást, ahol ISO minősítéseken, évszámokon, négyzetmétereken keresztül próbálják a vállalkozás életét felvázolni. Tegyük a kezünket a szívünkre: ki tud visszaidézni akár csak egy ilyet is? Hát pontosan ez a probléma ezekkel a száraz, szöveges leírásokkal. Ha ezt elsőre nem hinnéd el, akkor nyisd fel a weboldalatok analitikáját és nézd meg, hogy mennyi a Rólunk oldalatokon töltött idő – a számok nem hazudnak.

“Holnapra lehetne-e?”

Minden ügynökség percek alatt tudna listát írni a nehezen megemészthető ügyfélkérésekből, de mi most szeretnénk egy lépéssel tovább menni. Megmondjuk, hogy miért nem lehet tegnapra kérni két kiló alkotást és hogy mégis, mennyi időt kell rászánni egy-egy kreatív feladatra. Projektmenedzserek, szív küldi szívnek – mind boldogabbak leszünk a cikk végére. 🙂

Minőséget képviselni – annak lenni és annak is látszani 2 külön dolog!

Az interneten mindenki azt ír, amit csak szeretne – ennek eredménye, hogy az üres állításokból és a hangzatos klisékből már pontosan elege van az olvasóknak, nézőknek, vásárlóknak. Mégis, egy komolyan vehető cég sem engedheti meg magának, hogy ne legyen egy hiteles arculata, ami megpróbálja tükrözni a vállalkozás értékeit, erősségeit. Hogyan lehet akkor a 2020-as években valódi minőséget képviselni? Járjuk körbe!

Mi (is) felépítettük a Monostori hidat!

Az építőipari projektekben is jelentős szerepe lehet egy profi imázsfilmnek, egészen a tárgyalások kezdetétől sokat segíthet egy dinamikus látványterv. Ha pedig egy olyan innovatív projekt készül, mint a 2020 szeptemberében átadott Monostori híd, akkor a laikusként, szabad szemmel nehezen látható kivitelezési kuriózumok hangsúlyozására is tökéletes kommunikációs eszköz. Nézd meg, miként építettük fel a Monostori hidat!