Biden deepfake hívásával próbálták szabotálni a szavazást

A dezinformációs szakértők és a technológiát tanulmányozó emberek szerint szinte biztosan mesterséges intelligenciával hozták létre a közelmúltban azt a Joe Biden elnöki robothívást, amely azt mondta a New Hampshire-i lakosoknak, hogy ne szavazzanak.

Az ismeretlen eredetű hívást, a New Hampshire-i főügyészi hivatal nyilvánvalóan “törvénytelen kísérletnek” minősített. Az volt a célja, hogy megakadályozza, hogy a szavazók Biden nevét írják be a kedden megrendezésre kerülő demokrata elnökválasztási előválasztáson. Szakértők szerint úgy tűnik, hogy egy deepfake telefonhívás volt, ez egy a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott hamis hang- vagy videofelvétel, amelyet úgy terveztek, hogy valódi embereket utánozzon, általában azok tudta vagy beleegyezése nélkül.

“Minden jel arra mutat, hogy ez egy deepfake” – mondta Ben Colman, a Reality Defender nevű cég vezérigazgatója. Ez a cég aki olyan szoftvert készít, amellyel médiafájlokat tesztelhetünk, hogy kiderüljön, mesterségesen előállítottnak tűnnek-e.

Love Machina – átültetheted-e a szerelmedet egy gépbe?

Peter Sillen dokumentumfilmje Martine és Bina Rothblatt erőfeszítéseit követi, hogy Bina tudatát egy hátborzongató robotba ültessék át.

Ha követed a híreket, azt gondolhatod, hogy talán mire befejezed ennek a  mondat olvasását a mesterséges intelligencia átvesz minden olyan tevékenységet, amit korábban “emberinek” gondoltunk. A dokumentumfilmek egyik nagy előnye az, hogy néhány havonta egy-egy új film rántja le a leplet a mesterséges intelligencia vagy a tudatos robotika legújabb vívmányairól. Eddig úgy tűnik, hogy az emberek biztonságban vannak. Egyelőre.

A legújabb dokumentumfilm, amely belépett ebbe a mezőnybe, Peter Sillen Love Machina című filmje, egy kusza de elgondolkodató alkotás a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, a szerelemről, a halhatatlanságról és a spiritualitás egy olyan formájáról, amely mindezeket ötvözi. Hőseink Martine és Bina Rothblatt 40 éve házasok. Nagyon, nagyon szerelmesek, oly módon, hogy az gyönyörű és egyben egy kicsit hátborzongató – különösen, amikor a “MarBina” szóösszetétellel hivatkoznak magukra, és úgy jellemzik magukat, hogy “Két test, egy lélek, örökké szerelmesek”.

Martine és Bina elindítja a Terasem Mozgalmat, egy transzhumanista szervezetet. A Terasem elsődleges projektje a jelek szerint Bina48, egy testetlen robotfej, amely halványan hasonlít Bina-ra, és Bina úgynevezett “elmefájlján” alapuló algoritmikus intelligenciával rendelkezik. Ez utóbbi Bina gondolatainak, tapasztalatainak és emlékeinek virtuális feltöltése, amelyet tesztek és interjúk alapján állítottak össze, és különböző mesterséges intelligencia rendszereken keresztül szűrnek. A film egyik nagy kérdése, mennyire lehet átültetni egy egész ember pontos személyiségét egy gépbe?

EMORY CINEMATHEQUE – kiszervezhetjük-e a munkát és a szaporodást az AI-nak?

“A sorozat filmjei elgondolkodtatnak bennünket arról, hogy a gépek képesek-e emberré válni és viszont” – mondja Zinman. “Mivel minden vágyunk egyre inkább adatközpontú, fel kell tennünk a kérdést, hogy mi magunk hogyan válunk egyre inkább a gépekhez hasonlóvá”.

A filmművészetben a mesterséges intelligencia sokféle formában jelenik meg: őrült szuperszámítógépek, gyilkos androidok, zavarodott klónok és testetlen szerelmesek. Ezek az érző lények nemcsak intelligens gépek, hanem gyakran teljesen megtestesült humanoidok is – klónok, kiborgok, mechák, másolatok, replikánsok és droidok. A filmekben megjelenő mesterséges intelligenciák szándékosan hasonlítanak az emberekre.

A mesterséges intelligenciáról szóló filmek így tükröt tartanak az emberiség elé, és arra kérnek bennünket, hogy gondolkodjunk el azon, hogy mit jelent embernek lenni, és hogy vannak-e határai ennek az emberségnek. Arra kérnek bennünket, hogy mérlegeljük az új és másfajta intelligencia lehetőségeinek horizontját, és azt, hogy ezek összeegyeztethetők-e a társadalommal – és milyen módon. Kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy milyen etikai felelősséggel tartozunk a mesterséges intelligencia formái iránt.

A sorozat egyik témája az új mesterséges élet létrehozása, amelynek célja a munka, a szenvedés vagy a felelősség átvállalása. A nemzés és a szaporodás szokásos eszközeitől és fájdalmaitól megszabadulva a mozi mesterséges intelligenciái a család és a munkahely terheinek enyhítését ígérik. Mégis éppen ez a helyettesítéstől való félelem az, ami a képernyőn kívüli félelmeinket élteti azzal kapcsolatban, hogy mit fog jelenteni a mesterséges intelligencia az emberiség jövője szempontjából. Egyformán kiszervezhetjük-e a munkát és a szerelmet?

AI generált Kristen Stewart a “Love Me” című filmben

A Love Me, amelyet pénteken mutattak be a Sundance Filmfesztiválon, egy ambiciózus új megközelítés a mesterséges intelligenciáról. Sam és Andy Zuchero író-rendezők animációt és élőszereplős filmet vegyítenek, hogy hatásosan ábrázolják a fejlődő gépeket.

A 26. században egy okos bója az óceánba fagyva ébred. Egy műhold kering a Föld körül, és túlélőket keres. A műhold első kérdése: Vannak-e ott életformák? Tehát a bójának ki kell találnia, hogy mi is ő valójában? A műhold Földről készült archívumán keresztül megtudja, hogy 2025-ben mesterséges intelligenciával rendelkező intelligens bójákat találtak ki.

A bója megtalálja Deja (Kristen Stewart) Instagramját, és felveszi a személyiségét, használni kezdi a képét és a hangját. Javasolja a műholdnak, hogy ő pedig használja Deja férjének, Liamnek (Steven Yeun) a profilját.

A Love Me kezdetben ezt a kapcsolatot ábrázolja, a bóját a kietlen Földön és a műholdat az űrben. Ahogy a bója és a műhold fejlődik, virtuális teret hoznak létre, ahol Deja és Liam animált alakjaiként viselkednek. Végül élőszereplővé válnak, de még mindig visszavágnak a földi bójára és a műholdra az űrben, hogy emlékeztessék a nézőt, mit ábrázolnak az animált vagy élőszereplős képek. A bója kezdetben fejlettebb, mint a műhold, mert már gondolkodásra és tanulásra van programozva.

Ahogy a műhold próbál személyiséget kialakítani, frusztrálja, hogy a bója csak Deja és Liam életét akarja újraalkotni. Ezek az újonnan kialakult egók nagyon törékenyek. Ha a bója nem szereti a műhold egyik viccét, azt hiszi, hogy a nő már nem kedveli őt. Hasonlóképpen a bója nagyon magára veszi, ha a műhold nemet mond több szimulációra. Ez is emberi dolog. Úgy tűnik, nem tudjuk szétválasztani a “nem tetszik ez az egy dolog, amit csinálsz” és a “egyáltalán nem kedvellek” dolgokat. A film szerint a technológia ezt sem fogja tudni enyhíteni.

A blokklánc segítségével kiszűrhetőek lennének az AI tévedései

A blokkláncot lehetne használni a mesterséges intelligenciamodellek által képzett adatok ellenőrzésére, hogy elkerüljék az olyan problémákat, mint az elfogultság, hamis információk használata – mondták a CNBC-nek a davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozó vezetők. Ez azt jelenti, hogy az AI-rendszer által adott válaszok tartalmazhatnak téves adatokat.

Ez úgy történhet meg, hogy az AI betanítására használt információk közé kerülhetnek nem valós adatok is így a végeredmény tartalmazhat torzításokat vagy félinformációkat. Ha a mesterséges intelligencia képzési adatai a blokkláncra helyezik, az lehetővé teszi az AI-rendszer fejlesztői számára, hogy nyomon kövessék azokat az adatokat, amelyeken a modellt betanították, hogy csökkentsék ezeket a veszélyeket.

Az Animatiqua csapata hisz abban, hogy egy jó imázsfilm nem csak mutat, hanem mesél is. Olyan vizuális történeteket készítünk, amelyek segítenek a brandeknek kiemelkedni és meggyőzni az üzleti partnereket. Ha kíváncsi vagy, hogyan tehetjük ezt meg a te vállalatod számára is, kattints ide és lépj kapcsolatba velünk!