A robotok nem jönnek a filmsztárokért, még nem
“Nem hagyjuk, hogy elvegyék a munkánkat, és robotoknak adják” – jelentette ki Bryan Cranston, a Breaking Bad sztárja. Habár most úgy tűnik, hogy az M.I. világszerte aggályokat vetett fel a szellemi tulajdonjogokkal és a színészek képeinek felhasználásával kapcsolatban, a szórakoztatóiparban az új technológiától való félelem már régóta jelen van. Végül is néhány évtizeddel ezelőtt a stúdiók a videómagnóról is azt jósolták, hogy megöli a filmeket… Vajon az A.I.-tól való félelem is ugyanilyen alaptalan?
A gépek felemelkedése: Miért lehet jó a mesterséges intelligencia a filmkészítésnek?
A hollywoodi színészek egy része azon aggódik, hogy az AI hamarosan átírhatja a forgatókönyveket, és hogy a statisztáknak már talán soha nem lesz esélyük arra, hogy valódi szereplőkké vagy főszereplőkké váljanak, mert az új technológia segítségével bescannelik minden mozdulatukat, azért, hogy később akár más filmeknél is újra bevethessék őket. Másik részük szerint viszont a mesterséges intelligencia nem a munkanélküliség és a nyomor előfutára, hanem egy lehetőség a kreativitás fokozására. Tényleg ennyire veszélyes lenne, hogy van egy olyan eszköz, aminek a segítségével papírra vethetjük a gondolatainkat?
Az amerikaiak nem akarnak AI-generált tévét és filmeket nézni, derül ki a felmérésből
Nemrég egy felmérésből kiderült, hogy az amerikaiak többsége nem akar mesterséges intelligenciával generált, deepfake színészekkel készült filmeket nézni. A Yahoo Entertainment és a YouGov által végzett felmérés szerint a megkérdezett 1665 amerikai felnőtt 61 % szerint “rossz ötlet”, hogy az AI által generált színészek digitális másolatai szerepeljenek a filmekben és tévéműsorokban, sőt annak sem örülnének, ha mostantól az AI írná a forgatókönyveket. Az eredményeken még mi is meglepődtünk? Magyarországon vajon hasonló válaszokat kapnánk?
Chuck Schumer demokrata szenátor idén szeptemberben egyeztetéseket kezdeményezett a mesterséges intelligencia szabályozásáról Elon Muskkal (Tesla), Sundar Pichai-val (Google), Sam Altmannal (OpenAI) és Satya Nadellával (Microsoft). A szeptember 13-ai találkozó legfontosabb célja, hogy a kongresszus tagjaiban eloszlassák az M.I.-vel kapcsolatos aggályokat és megkezdődjön az Egyesült Államokban az M.I.-re vonatkozó reális szabályok megalkotása az összes érintett fél bevonásával.
A mai tinédzsereknek rengeteg problémával kellett szembenéznie már eddig is. Világjárvány, háború, gazdasági válság… most pedig az a kérdés is gyötri őket, hogy vajon az általuk kiszemelt munkatípus egyáltalán meg lesz-e még, mire belépnek a piacra? A technológia egyre kifinomultabbá válásával lehetőség nyílik bizonyos feladatkörök megszüntetésére, nem csak az adminisztrációban, hanem számos más területen is. A Thomson Reuters múlt héten közzétett felmérése szerint a válaszadók 67%-a úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nagy hatással lesz a szakmájára a következő öt évben, míg több mint 50%-uk gondolja azt, hogy a technológia új karrierlehetőségeket teremt. Vajon mennyire jelent a veszélyt a munkaerőpiacra az AI?
Míg egyes hazai iskolák és egyetemek kifejezetten ellenzik a mesterséges intelligencia használatát, addig a Georgia állambeli Gwinnett megyében az egyik tankerület szembe menve a közvéleménnyel olyan tantervet indított, amely már az óvodától kezdve bevezeti a mesterséges intelligenciát a gyerekek életébe. „Még, ha nem is tudják, mit jelent az a kifejezés, hogy AI, azzal tökéletesen tisztában vanna, hogyan kell használni.” A hatéves Olivia például rájött, hogyan kell egy érzékelőt úgy programozni, hogy az bizonyos színekre reagáljon: „Szeretem, hogy olyan dolgokat építhetek, amikre eddig képtelen voltam.” – mondta.
