A sci-fitől a sci-fiig: a Caltech szakértői megcáfolják az AI filmes mítoszokat
A Caltech Science Exchange által szervezett Sci-Fi to Sci-Fact: Mesterséges intelligencia a mozivásznon című rendezvényen Latif Nasser, a díjnyertes WNYC Studios Radiolab podcast társ-műsorvezetője és a Caltech négy oktatója próbálta megvitatni, hogy mi is valójában a mesterséges intelligencia. Mindezt olyan nagyszabású filmeken keresztül, mint a Csillagok háborúja, a Vissza a jövőbe és a 2001: Űrodüsszeia. „Sok dolog, amit ma a mesterséges intelligenciában látunk, nem emberi robot vagy bármilyen fizikai aspektus formájában jelenik meg, hanem a felhőben, a telefonunkban, az interneten él.” – mondta Eric Mazumdar, a számítástechnika, a matematikai tudományok és a közgazdaságtan adjunktusa. Bennünk viszont akkor felmerül a kérdés, hogy a humanoid robotoknak ezek szerint semmi köze az AI-hoz?
A “Black Mirror” alkotója, Charlie Brooker júniusban elárulta, sokat kísérletezett azzal, hogy a ChatGPT-vel írassa meg szeretett antológiasorozatának egyik epizódját. „A végeredmény nem lett túl jó.” – mondta akkor. A rajongóknak viszont a Netflixre vitt, állítólag nem AI által generált verzió sem nyerte el a tetszését. „A kritika, amit általában kapok, ezzel kapcsoltaban, hogy ‘jobban volt a sorozat, amikor még mindenki szerencsétlen volt benne, és minden epizódban volt valami hátborzongató… de most, hogy átkerült a Netflixre, hirtelen mindenki vidám és boldog.” -árulta el Brooker, aki azt is hozzátette, hogy erre nem a Netflix kérte meg, hanem saját érdekeit szem előtt tartva döntött így.
Ha az 1980-as évek klasszikus filmjeiről van szó, akkor nem árulok el titkot, hogy vannak köztük olyanok, amelyek jobban ismertek a zenéjükről, mint magáról a történetről. Ebbe a kategóriába sorolható, az Electric Dreams című 1984-es romantikus vígjáték is, amelyben egy férfi személyi számítógépe beleszeret annak barátnőjébe. A film eddig csak Phil Oakley és Giorgio Moroder “Together in Electric Dreams” című daláról volt ismert, most azonban úgy néz ki, készül belőle egy feldolgozás. Bár a személyi számítógépet könnyen lehetne a mai kornak megfelelően mesterséges intelligenciát használó alkalmazásra cserélni, a Variety egyelőre nem árulta el, hogy készülnek-e ilyesmire a remakeben.
Szeptember 28-án debütált a mozikban a Teremtő című sci-fi, amely a műfaji követelményeknek megfelelően ötletes, érzelmes, tele van akciójelenetekkel és persze egzisztenciális kérdések felvetéséből sincs hiány. A történet 2064-ben játszódik, miután a mesterséges intelligencia bombát dobott Los Angelesre. A támadás háborút robbant ki az USA, Új Ázsia (a mesterséges intelligencia biztonságos menedéke) és Nirmata, a fejlett, szimulánsoknak nevezett mesterséges intelligencia megalkotója között. Bár a történet korántsem eredeti és szerintem a dialógusok is kínosan általánosak, a látvány miatt mégis érdemes (talán) egyszer megnézni!
A kiadók aggódnak a Google új AI keresőeszköze miatt
Májusban a Google az Egyesült Államokban, Indiában és Japánban bevezette a Search Generative Experience-t (SGE). Ez egy olyan új alkalmazás, ami generatív mesterséges intelligenciát használ a kereséshez, mégpedig úgy, hogy a válaszok megadásához számos weboldalról begyűjt tartalmakat, azzal a céllal, hogy a válaszok kiindulópontként szolgáljanak további kereshető információkhoz. A vállalat az SGE-t egy opt-in kísérletnek tekinti, és azt várja, hogy a felhasználók is vegyenek részt a termékfejlesztésben.
Az Animatiqua csapata hisz abban, hogy egy jó imázsfilm nem csak mutat, hanem mesél is. Olyan vizuális történeteket készítünk, amelyek segítenek a brandeknek kiemelkedni és meggyőzni az üzleti partnereket. Ha kíváncsi vagy, hogyan tehetjük ezt meg a te vállalatod számára is, kattints ide és lépj kapcsolatba velünk!
