A régi épületek meséi sorozatunk 6. részében visszatekintünk egy olyan időszakra, amikor Budapest lenyűgöző építészeti remekei a II. világháború pusztítási előtt még teljes pompájukban ragyogtak. Ezen a különleges időutazáson olyan épületeket mutatunk be, amik a város arculatát meghatározták, de ma már csak képeken, régi történetekben és emlékekben élnek tovább.

Korábban Budapest hatalmas, még ma is álló építészeti csodáit mutattuk be, ezúttal viszont azok a paloták kerülnek a középpontba, amik már nem részei a városképnek, mert súlyosan megsérültek egy értelmetlen háborúban.

Margit fürdő: Az elveszett oázis a Margit-szigeten

A Margit-sziget egyik legimpozánsabb épülete, a Margit fürdő volt, ami 1886-ban nyitotta meg kapuit, és gyorsan Budapest egyik legkedveltebb gyógyfürdőjévé vált. A környéket az épület páratlan kupolái és gazdagon díszített belső terei a fővárosi elit kedvenc találkozóhelyévé tették. A fürdő gyógyvizeinek jótékony hatása messze földről vonzotta a látogatókat, akik egyúttal élvezhették az épület lenyűgöző eleganciáját is.

Azonban a Margit fürdő épülete a II. világháború végén, Budapest ostroma alatt több találatot is kapott és a bombázások következtében az épület súlyosan megrongálódott, és később sajnos már nem építették újjá, pedig menthető lett volna. A helyét ma visszavette a természet.

Az Elevátor-ház: Az ipari fejlődés szimbóluma

Az Elevátor-ház egykor Budapest egyik legnagyobb ipari épülete volt, és a Duna partján magasodott a pesti oldalon. Az épület a gabonaszállítás és -tárolás központjaként szolgált, és az ipari forradalom egyik kiemelkedő példája volt a városban. A hatalmas épületet 1883-ban építették, és a Duna egyik legismertebb ipari létesítménye lett, ami a folyón érkező áruk és a város közötti kapcsolatot biztosította.

Az Elevátor-ház is súlyos károkat szenvedett a II. világháborúban és az ostrom után őt sem állították helyre, inkább a bontás mellett döntöttek.

Klotild főhercegnő emlékkápolnája: A feledésbe merült kegyhely

Klotild főhercegnő emlékkápolnája egykor a Margit-szigeten állt, és a város egyik legszebb, de kevésbé ismert kegyhelyeként szolgált. A kápolnát 1900 körül építették, Klotild főhercegnő tiszteletére, és a finom neogótikus stílusban megalkotott épület a környék egyik legszebb ékszerdoboza volt. A kápolna a városi arisztokrácia és a hívők számára szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen nemcsak a hit, hanem a főhercegnő emlékének ápolását is szolgálta.

A II. világháború során a kápolna súlyos sérüléseket szenvedett, majd végül a romos épületet lebontották. Tudtad, hogy a kápolna helyén ma már egy emléktábla sem jelzi a valaha ott álló kegyhely helyét? A város építészeti térképéről eltűnt épületet ma már csak a régi fényképek és képeslap őrzi. 

És ha már kápolnák, akkor ne maradj le a sorozat következő, 7. epizódjáról sem, ami “Kis templomom, nagy templomom” címmel hamarosan érkezik! 

Külön köszönet jár Török Andrásnak a narrációs szövegért, valamint minden alkotónak, aki részt vett a sorozat elkészítésében, és természetesen a Fortepannak a lenyűgöző képekért!