Kondacs Andrással, az Animatiqua szakmai vezetőjével beszéltünk arról, hogy a mesterséges intelligencia mikor lépi át a kreatív ipar határait, és vajon a filmgyártás nagy neveit leváltják-e az algoritmusok. Nyugat-Európa, Amerika és Kína néhány éven belül áttörést érhet el az AI filmek piacán, míg Magyarország – ha nem mozdul időben –akár végleg lemaradhat. 

A technológia már nem lehetőség, hanem tény. A kérdés: ki használja ki, és ki marad néző a saját iparágában?

Szerinted mikorra érjük el azt a pontot, amikor az AI által készített filmek – legyen az imázsfilm, reklám vagy szórakoztatóipari tartalom – meghaladja a hagyományos módszerekkel készült filmeket? 

Igen, tök jó kérdés. Én úgy gondolom, hogy ez az AI nagyhatalmak esetében egy 3-4 éves horizonton belül valószínű (de már ma is vannak hiperrealisztikus megoldások, csak az előállításuk, még rengeteg időbe telt). Magyarországon úgy gondolom lesz egy késés, mert a kelet-európai régió általában követő pozícióban van, és hazánk ebben még inkább lemaradó. Nem az AI fejlesztések területéről beszélek, mert ezekhez a bizonyos automatizált programokhoz a követő országok is hamar hozzáférnek, hanem arról, hogy mennyit áldozunk az MI kutatására és az oktatására és a benne rejlő lehetőségek kiaknázására. Persze ezt pontosan senki nem tudja megmondani, mert sok függ attól, milyen lesz az ellenállás vagy a jogi szabályozás. 

Technológiailag számos esetben már ma is lehetőség lenne a hagyományosan forgatott anyagok kiváltására, de ehhez szükség van a megfelelő szakmai tudásra és humán erőforrásra is. Ez egy folyamatosan fejlődő terület, és ha a jogi szabályozás nem képez komoly akadályt, akkor ez 3-4 éven belül bekövetkezhet. De lehet, hogy már az idén év végén, mert egyáltalán nem lehet biztosat állítani egy ilyen exponenciálisan fejlődő területről. 

Ez a 3-4 éves időtáv sokak számára meglepő lehet. Említetted a jogi szabályozás szerepét. Szerinted inkább akadályt jelent, vagy szükséges egyensúlyi elem? 

A jogi szabályozás kettős hatású. Egyik oldalról szükség van bizonyos keretekre, hogy az AI-t etikus és felelős módon alkalmazzák. De ha túlzottan bürokratikus vagy lassítja az innovációt, akkor akadályt jelenthet. Az Európai Unió inkább a túlszabályozás felé hajlik, így fennáll a veszélye annak, hogy Európa lemarad. 

A mesterséges intelligencia nem csak fenyegetés, hanem eszköz, amit ha okosan használunk, hatalmas lehetőséget jelent. Az Animatiqua azért alkalmazza az AI-t, hogy kreatív eszközt adjon a kezébe a szakembereknek, nem pedig hogy kiváltson szakembereket. 

Az Animatiqua egyik kulcsprojektje az archaizáló, múltidéző tartalmak készítése. Hogyan kapcsolódik az AI ehhez? 

Ezt a technológiát nem magára a filmgyártásra használjuk, hanem elsősorban a kutatómunkában segít. Például, ha egy régi épületről csak rossz minőségű vagy hiányos képek maradtak fent, a mesterséges intelligencia segít ezek feljavításában vagy kiegészítésében. Emellett támogat abban is, hogy megtaláljuk, hol érhetők el további képek vagy dokumentumok az adott épületről. Ha egy építményről alig maradtak fenn fotók, akkor javaslatokat adhat arra, hogyan nézhetett ki teljes pompájában, illetve rávezethet arra, hogy milyen forrásokból érdemes további adatokat gyűjteni. Röviden tehát a szerepe a képek felkutatásában, feljavításában és a történeti háttér kibővítésében van, de magukat az animációkat teljes egészében manuálisan készítjük.

Tehát az MI nem helyettesíti az alkotókat, hanem kibővíti a lehetőségeiket. Az Animatiqua ebben látja a technológia valódi erejét: nem a múlt helyébe lép, hanem segít azt érthetőbbé és elérhetőbbé tenni. 

Mennyire tartod fontosnak az AI szabályozását, és szerinted milyen akadályok vannak ezen a téren? 

Mindenképpen szabályozni kell, és nem csak a populáris témák – mint a fake news vagy a hamis tartalmak – miatt, hanem a szerzői jogok védelme szempontjából is. Ez egy komplex terület, ahol a szabályozás elengedhetetlen, mert ha nem kezeljük megfelelően, akkor etikátlan felhasználásokra is sor kerülhet. Az AI segítségével megszégyenítés, plagizálás és egyéb visszaélések is történhetnek, sőt politikai manipulációra is használható lehet. 

Az igazi probléma az, hogy a szabályozás az állam kezében van, és az rendkívül lassú. Három szereplő van ebben a folyamatban: az állam, aki ugyan képes szabályozni, de kétséges tempóban halad; a techcégek, akik gyorsabbak, de nincs érdekükben a szabályozásban; és mi, felhasználók, akiknek a lobbierőnk érdemben elmarad a nagyvállalatokétól. Így nem kérdés, hogy lesznek óriási konfliktusok és ebben a témában.

Az Animatiqua csapata hisz abban, hogy egy jó imázsfilm nem csak mutat, hanem mesél is. Olyan vizuális történeteket készítünk, amelyek segítenek a brandeknek kiemelkedni és meggyőzni az üzleti partnereket. Ha kíváncsi vagy, hogyan tehetjük ezt meg a te vállalatod számára is, kattints ide és lépj kapcsolatba velünk!